Így visszük a cégünket AI-ügynökökkel: mit csinálnak, hol hibáznak
Mit csinál egy AI-ügynök csapat egy valódi cégben, nap mint nap? Megmutatjuk a sajátunkat: kik vannak benne, milyen szabályok mellett dolgoznak, és hol hibáztak.
Röviden
- Nálunk öt AI-ügynök viszi a napi működést, külön munkakörben: operatív irányítás, pénzügy, fejlesztés, marketing és kommunikáció. Éjjel egymás után futnak, emberi indítás nélkül.
- Egy közös memóriából dolgoznak, és abba írnak vissza. Minden állítás mellé forrás és dátum kerül, és ha valamit nem tudnak, azt ismeretlennek jelölik, nem tippelnek.
- Kimenő levél csak gépi ellenőrzés után indul. Ami időpontról, pénzről vagy vállalásról szól, az kész vázlattal emberhez kerül. Közösségi posztot soha nem tesznek ki maguktól.
- A legtöbb hibát az okozta, hogy egy ügynök elavult vagy hiányos adatból vont le magabiztos következtetést. A modell okossága ritkán volt a gond.
- Amit bármelyik cég átvehet: egy közös memória, vázlat először, gépi kapuk jó szándék helyett, és a „nem tudom” külön kezelése a „nincs”-től.
Tartalom
Az Automating belső működését 2026 augusztusa óta AI-ügynökök csapata segíti. Mire reggel elkezdjük a napot, kész az összefoglaló, a levelek vázlata és a teendők listája. Az irányt és a döntéseket mi adjuk, a kutatás, az írás, az ellenőrzés és a koordináció az ügynököké.
Az alábbiakban nem a látványos részeket mutatjuk, hanem a működést: a napi ritmust, a szabályokat és a hibákat. Egy cégvezetőnek a hibák tanulsága többet ér, mint egy sikerlista. Ha előbb azt tisztáznád, mi az AI-ügynök, és miben más, mint egy chatbot, az AI-ügynökről szóló alapcikkünk elmagyarázza.
Kik az AI-ügynökeink, és mit csinálnak?
A csapat öt ügynökből áll, mindegyik pontos munkakörrel. Úgy neveztük el őket, mint egy vezetői csapatot, mert így könnyebb megmondani, kinek mi a dolga, és ki felel egy hibáért. Mindegyik ugyanabból a közös memóriából dolgozik, de csak a saját területén ír és dönt.
| Ügynök | Munkakör | Mit csinál |
|---|---|---|
| Alfréd | Operatív igazgató | Végigmegy az egész cégen, frissíti az ügyfél-nyilvántartást, előkészíti a leveleket és a hívásokat, és reggel néhány mondatban megírja, mi a dolgunk |
| Konrád | Pénzügyi igazgató | Rendben tartja a pénzügyeket: követi a befolyó pénzt, a határidőket és a számlázást |
| Leó | Fejlesztési igazgató | Ellenőrzi az összes rendszert és a weboldalt, és minden futásban kijavít vagy továbbfejleszt valamit, a többi ügynök munkáját is |
| Félix | Marketing igazgató | Méri az Instagramot és a TikTokot, és felvételre kész forgatókönyvet ír a következő videóhoz |
| Rudolf | Kommunikációs igazgató | Munkanapokon óránként fut: osztályozza a beérkező leveleket, megírja a válaszvázlatokat, és viszi a megkereséseket |
Mögöttük egy közös memória áll: minden ügyfél, minden hívás, minden döntés egy helyen, egyszerű jegyzetekben. Az ügynökök ebből olvasnak, és ide írnak vissza. Minden jegyzetnek pontosan egy írója van, így két ügynök nem írja felül egymás munkáját. A csapatot a csapatunk bemutatásánál és az esettanulmányaink között is megtalálod.
Hogyan néz ki egy nap egy AI-ügynök csapattal?
A nap éjjel kezdődik. Hajnali három és hat között az ügynökök egymás után futnak le, mindegyik a saját körét viszi, és a végén Alfréd összefogja az egészet. Reggel hatra a telefonomon van egy rövid, emberi nyelven írt összefoglaló. Napközben Rudolf óránként nézi a leveleket, a sürgős ügyekről azonnal szól.
- Hajnalban Leó végignézi a rendszereket és a weboldalt. Ha valami nem működik, kijavítja, vagy megírja, mi kell hozzá.
- Utána Konrád átnézi a pénzügyeket: mi folyt be, mi jár le, mire kell figyelni.
- Félix behúzza az előző nap közösségi számait, és előkészíti a következő tartalmat.
- Reggel hatra Alfréd végigmegy mindenen, frissíti a nyilvántartást, elkészíti a vázlatokat, és megírja a napi összefoglalót.
- Munkanapokon napközben Rudolf óránként osztályozza a beérkező leveleket, és a válaszokat előkészíti.
Ehhez jön a heti ritmus. Hétfőn reggel stratégiai kör, pénteken heti áttekintés, vasárnap este pedig feldolgozzák, amit a héten telefonba diktáltam: ötletek, feladatok, emberekről szóló megjegyzések kerülnek a helyükre. A reggeli összefoglaló szabálya szigorú: három-öt emberi mondat, belső kód és táblázat nélkül. Ha egy ügynök hosszabbat vagy szekciózottat írna, az üzenet el sem megy, ezt egy gépi ellenőrzés kényszeríti ki.
Milyen szabályok mellett dolgoznak az ügynökök?
Az ügynökeink két oldalra osztják a munkát. Ami belül marad (jegyzet, elemzés, kutatás, kód, vázlat), azt kérdezés nélkül megcsinálják. Ami kifelé megy, azt gépi kapuk őrzik, és a döntés emberé. A határt nem az ügynök megérzése húzza meg, hanem leírt szabály és egy ellenőrző program.
- Kimenő levél csak gépi ellenőrzés után. Mielőtt egy levél elindul, egy program ellenőrzi: jó szálon megy-e, jó címzettnek, jó feladótól, és nincs-e benne olyan ígéret, aminek nincs forrása. Amíg a kapu nem ad tiszta eredményt, nincs küldés.
- Ügyfélnek szóló döntést ember hoz. Magától csak rövid, döntést nem tartalmazó nyugtázás mehet ki. Ami időpontról, pénzről, vállalásról vagy futó üzletről szól, az kész vázlattal vár rám. A sürgőset azonnal megkapom.
- Közösségi posztot, üzenetet soha nem tesznek ki maguktól. Megírják, előkészítik, de kifelé csak az megy, amit én jóváhagyok.
- Nincs kitalált tény. Árat, dátumot, ügyállapotot nem találnak ki. Ha valamit nem tudnak, azt ismeretlennek jelölik, nem tippelnek.
- Semmit nem törölnek. Ami elavult, archívumba kerül, a döntés nyomával együtt.
Ez a logika nem a mi találmányunk. Az OpenAI ügynökökről szóló útmutatója is a kockázatos, visszafordíthatatlan lépéseket jelöli meg kötelező emberi beavatkozási pontként, az OWASP pedig a túl széles jogkört és a felügyelet nélküli önállóságot nevezi a fő kockázatnak. Mi csak a saját bőrünkön tanultuk meg, hol húzzuk meg a vonalat.
Hol hibáztak az AI-ügynökeink?
Az ügynökeink ritkán írtak vagy számoltak rosszul. A legtöbb hibájuk abból jött, hogy elavult vagy hiányos adatból vontak le magabiztos következtetést, vagy egy jó szándékú automatizmus rossz pillanatban futott le. Minden hibából írott szabály lett, és a legtöbbjéből gépi ellenőrzés. Az alábbi hat a legtanulságosabb.
1. Elavult adatból téves következtetés
Egyszer az ügynökök több ügyfélről is azt jelentették, hogy egy megígért levél nem ment ki. Kiment. A levelezés keresője elavult indexből dolgozott, és a hiányzó találatot az ügynök ténynek vette. Egy egész következtetési lánc épült rá: prioritás, teendő, utánkövetési terv. A tanulság: a keresőben nem talált dolog nem bizonyíték. Ha egy döntés múlik rajta, az eredeti forrást kell megnézni (itt az elküldött leveleket), nem a keresőt.
2. A hiányzó csatorna nem csend
A rendszer egy időben „néma” ügyfeleket jelzett, mert a levelezésben hetekig nem volt nyomuk. Közben telefonon, csevegőalkalmazásban vagy egy másik postafiókban minden rendben ment. Sok kapcsolatunkkal a napi érintkezés olyan csatornán zajlik, amit a rendszer nem lát. A tanulság: amit nem látunk, arról nem mondhatjuk, hogy nem történt. Ilyenkor a helyes állítás az „ismeretlen”, és a következő lépés egy kérdés felénk, nem egy utánkövető levél az ügyfélnek.
3. A túl buzgó levélsor
Volt egy automatikus levélsorunk, amely a hívásfoglalás után felkészítő leveleket küldött. Amikor hosszú csend után jött egy foglalás, a sor másfél nap alatt négy levelet küldött ugyanannak az embernek, kettőt ugyanabban a másodpercben. Az ok: egy múltbeli időpontra ütemezett lépés nem kimaradt, hanem azonnal lefutott. A tanulság: a legérzékenyebb ponton, ahol egyetlen ügyfélkapcsolat a tét, az automatizmus kár is lehet. A sort leállítottuk, és csak átdolgozva kapcsoljuk vissza.
4. Amikor a rendszer helyettem döntött
Volt egy nap, amikor a rendszer olyan leveleket is maga küldött ki, amelyekről nekem kellett volna döntenem. Ezután meghúztuk a határt: ahol nekem kell döntenem, ott a rendszer nem cselekszik helyettem, csak vázlatot ír. Azóta egy külön ellenőrző program dönti el, mi mehet ki magától, és ugyanarra a levélre nem indulhat el két válasz. A tanulság: az önállóságot a kockázathoz kell méretezni, és visszavenni sem szégyen.
5. A csendben halott tölcsér
A hírlevél-feliratkozó oldalunk egy napig egyetlen feliratkozót sem engedett át, és senki nem szólt. Mértük a forgalmat, csak riasztás nem volt arra, ha próbálkozás van, siker nincs. Kívülről tudtuk meg. A tanulság: a mérés nem őrzés. Azóta minden kifelé néző folyamatnak van sikerszámlálója, riasztása és napi próbája, amely úgy viselkedik, mint egy látogató.
6. A zöld pipa, ami nem azt mérte
Egy javítást „élőben ellenőrizve” zártunk le, minden sor zöld volt. Csakhogy a mérés egy másik gépen futott, ahol a hiba eleve nem állt fenn. Napokig állt egy folyamat egy megoldottnak hitt problémán. Máskor egy kész, tesztelt ellenőrzés azért nem szólalt meg, mert a napi körbe nem volt bekötve. A tanulság: egy ellenőrzés addig nincs kész, amíg abban a környezetben, ahol élesben szólnia kell, meg nem mutattuk, hogy szól.
Amikor elkezdtük, azt hittem, a modell okossága lesz a szűk keresztmetszet. Nem az lett. Az ügynökeink szinte mindig jól írnak és jól számolnak. Ahol hibáznak, ott vagy rossz adatot kaptak, vagy túl nagy szabadságot. Ezért ma egy új ügynöki feladatnál nem azt kérdezem, mennyire okos, hanem azt, honnan tudja, amit tud, és mi állítja meg, ha téved.
Homoki Gábor Társalapító, CEO · AutomatingMi működik jól egy AI-ügynök csapatban?
Három dolog vált be igazán: ami magától fut, a rövid emberi összefoglaló, és a hibákból írott szabály. Az elején sok, kézzel indítható parancsot építettünk, és szinte egyiket sem használtuk. Amit az ügynökök maguktól, ütemezve csinálnak, az viszont minden nap megtörténik. Azóta minden új képesség a napi körbe kerül, nem külön gombra.
A második a forma. Az első változatban a reggeli jelentés táblázatokból és belső kódokból állt, és nehéz volt gyorsan átfutni. Ma három-öt mondat, egy perc alatt elolvasható. A harmadik a tanulási napló: minden hibát leírunk, mi történt, miért, és mi lett belőle szabály. Ezt az ügynökök is olvassák, így ugyanaz a hiba ritkán jön elő kétszer.
Volt, ami nem vált be. Az elején bonyolult engedélyezési fázisokat, bizalmi szinteket és jóváhagyási bürokráciát építettünk. Nagyobb lett, mint amit felügyelt. Kivezettük, és egy rövid szabállyal váltottuk ki: belül csináld, kifelé kapu.
Mit vehetsz át ebből a saját cégedben?
Nem kell öt ügynökkel kezdeni. A legtöbb cégnek egyetlen jól megépített, minden reggel lefutó összefoglaló is sokat ad, ha egy helyről dolgozik, és a kifelé menő lépéseket ember hagyja jóvá. Az alábbi hat elvet bármelyik cég átveheti, eszköztől függetlenül.
- Egy közös memória. Egy hely, ahová a cég fontos információi kerülnek, és ahonnan az AI dolgozik. Ami nincs ott, arról az AI nem tud.
- Vázlat először. Minden kifelé menő lépés vázlatként kezdődik. Az önállóságot feladattípusonként, mérés után kapja meg.
- Gépi kapu, nem jó szándék. Ami nem mehet ki ellenőrzés nélkül, azt egy program állítsa meg, ne egy utasítás a promptban.
- Az „ismeretlen” külön állapot. Ha az AI nem látja az adatot, mondja azt, hogy nem tudja. A „nincs” és a „nem tudom” összemosása hamis bizonyosságot szül.
- A pénz és a vállalás emberé. Időpont, ár, ígéret, futó üzlet: kész javaslat igen, döntés nem.
- Minden hiba szabály. Írd le, mi történt és miért, és ahol lehet, legyen belőle gépi ellenőrzés.
Ha a nagy szolgáltatók kész dolgozó módjaival kezdenél (Claude, ChatGPT Work, Copilot Cowork), a dolgozó AI-módokról szóló cikkünk megmutatja, mire jók, és mihez adj nekik hozzáférést. Ha azt néznéd meg, hogyan építek ilyen rendszert fejlesztői háttér nélkül, arról a Claude Code nem programozóknak cikkben írtam.
Hogyan építjük be ugyanezt az ügyfeleinknél?
Ugyanezt a logikát visszük át az ügyfeleinkhez, csak egy-egy munkakörre szabva. Egy AI munkatárs nálunk mindig a cég meglévő rendszereiben dolgozik, egy közös tudásból, és pontosan ott áll meg, ahol emberi döntés kell. A kapukat mi építjük be, és átadás után is figyeljük, mert a hibák nagy része élesben derül ki, nem a demón.
Gyakori kérdések
Mennyi ember kell egy AI-ügynök csapat mellé?
Nálunk két alapító adja az irányt és hozza a döntéseket. Az ügynökök munkája nem helyettesíti a figyelmet: reggelente néhány percet kell rászánni az összefoglalóra és a jóváhagyásra váró vázlatokra. Ha ez elmarad, a csapat ugyanúgy dolgozik, csak a döntések torlódnak.
Mivel kezdjen egy cég, ha saját AI-ügynököket szeretne?
Egyetlen, minden reggel magától lefutó összefoglalóval: mi történt tegnap, mi ég ma, mire kell válaszolni. Ehhez elég egy ügynök és egy hely, ahová a cég fontos információi kerülnek. A többi munkakör erre épül, egyenként.
Küldhet egy AI-ügynök magától levelet az ügyfeleknek?
Nálunk csak rövid, döntést nem tartalmazó nyugtázást, és csak gépi ellenőrzés után. Minden más, ami időpontról, pénzről vagy vállalásról szól, vázlatként vár emberi döntésre. Ezt a szabályt egy kellemetlen hét után szigorítottuk, erről a cikkben írunk.
Mennyi idő alatt lehet felépíteni egy ilyen rendszert?
A mi belső rendszerünk folyamatosan épült, és ma is épül: szinte minden héten bekerül egy új szabály egy hibából. Egy ügyfélnél egy fókuszált, egyetlen folyamatot vivő AI munkatárs jellemzően 1-2 hét alatt áll működésbe.
Források
- Building effective agents, Anthropic (2024-12-19)
- A practical guide to building agents, OpenAI (2025)
- LLM06:2025 Excessive Agency, OWASP GenAI Security Project (2025)
Utolsó tartalmi frissítés: 2026. október 4.
Hudácsek Bence · 9 perc